megjöttem (és sok a mesélnivalóm)

tegnap utolért a múltam, mit utolért, szembejött 200-zal és letarolt, volt egy borzalmas estém és éjszakám, lesz egy (pár) szomorú napom, hibák, amik visszacsinálhatatlanok, hagyjuk is most, nézzük a mindenmást.

először is nagyon köszönöm a lelki támogatást, megmelengettétek a szivemet!

aztán. volt itt minden, szemezgessünk.

nem tudom ki csípte el a fordítóprogis kommenteket - aki nem, jó, ha tudja, hogy bizonyos Doktor Ogundu mindenre megoldást kínál:

el akar válni? vagy pont hogy nem akar? még maga se tudja? nem baj, Dr. Ogundu akkor is megoldja!
valamint: ha gyereket akar, ha pénzt, ha munkahelyi gond van,
Dr. Ogundu minden bajra ott van...

remekül elszórakoztunk rajta. már ott tartottunk, hogy ez igazából egy álcázott kormánycsel, legyen mégis kedvünk üzenni Brüsszelnek, hogy ők is megérccsék, mert a pénzlenyúlós pofátlan dr ugye biztos valami Soros-bérenc vuduzó varázslómigráns, stbstb..

elérhetőség a spam mappámban, ha esetleg.

pechszériám folytatódott, könnyed kabaré jelleggel. például kiderült, hogy ha a pasi nálam felejtette a napszemcsijét, azért feltétlenül vissza kell menni, akkor is, ha késésben vagyunk és eleddig ezen morgott,

hogy egyedül nem közlekedik női táskával szóval addig cipeljem én,

hogy a kisvasút csak hétvégente jár, lehet, hogy pénteken is, de azt a helyszínen kívül sehonnan nem lehet kideríteni,

hogy a skanzen nagyon drága, korán zár és borzasztó ritkán visz oda busz,

hogy ha beülünk egy fröccsre és nem nézzük az árakat, komoly meglepi érhet, pláne, mivel nagy pénzből meg nem tudnak visszaadni,

hogy a neten rossz menetrend van fenn a dobogókői járathoz,

vagy hogy egy borzasztó lepukkant étteremről is lehetnek fönt jó képek.

emellett egy jótanács: ha az a remek ötletetek támad, hogy kiültök Szentendrén a korzóra, mindig nézzetek az órátokra, nehogy véletlen fél egy körülre járjon és pont úgy leégjetek, mint én. tudom, hogy naptej, de hát az időérzékem...

(note to myself: ezekszerint a naptármódszer se lenne nekem való, sose akarjak úgy védekezni.)

meg egy másik, pasiknak: ha elfelejtitek, hogy a családnak ígértetek egy koradélutáni temetőzést, abból nem lesz strandolás, ellenben lehet, hogy akaratlanul is bemutatjátok nekik a csajt, akit nem akartatok, szóval mindent írjatok inkább fel.

tehát a vasutazás, skanzenjárás, Dobogókő és strand, ami a terv volt, mind ugrott,

de voltunk helyette például tök spontán Csobánkán (mert ugye mi van ott? semmi. de az a busz pont indul, tehát tuti megy, jó lesz.) (amúgy nagyon szép hely, jóidőben erdőben csalinkázni kiváló.),

megmásztunk egy (vagy két) hegyet, arra nem jöttünk rá, melyiket (értelmezhetetlen útjelzések), de biztos nem azt, amelyikre indultunk, legalábbis a keresztet a csúcson nem találtuk meg,

én kisruhában, szandiban, hisz egész máshova indultunk, sebaj, vagányvagyok, #csináljuk,

aztán a pasi azt se tudta, húzzon-e vagy toljon, mikor az út váratlanul függőlegesre váltott (én meg csak azon imádkoztam, hogy ne itt haljak meg ne csússzak ki a szandálomból és ne engedjen el, no meg hogy legyen normálisabb út lefelé, mert innen vissza no way),
de így már hős is vagyok,

nagyon sokat fröccsöztünk, fagyiztunk, voltunk klassz éttermekben,
forogtam kitárt karokkal a Szabadság híd közepén eufórikus szabadságban,
szinte elértem az eső lábát, mégse szakadt le egyszer se,
pasi majdnem elásott a Citadellán (kevés romcsibb dolgot tudok ám elképzelni),
gyermeki örömel mutogatva mi micsodát játszottunk az 'apró makettházakkal' odafentről,
újra megállapítást nyert, mennyire lenyűgöző ez a város,

végigizgultuk a meccset a barátaival a Rómain, akik nagyon cukik voltak,

becsiccsentve támolyogtunk andalogtunk haza a holdfényben, hogy otthon még átböngésszük a visszhangot és megbámuljuk a körúti ünneplős videókat meg pontokat számoljunk,

úgyhogy ne dőljetek be a műfelháborodásnak, a saját méltatlankodásunkat is kiröhögtük,

összességében rengeteget nevettünk és cukiskodtunk és végülis nagyon jó volt.


persze úgy terveztem, hogy majd jól kifürkészem a szándékait (meg a sajátjaimat),
amiből az lett, hogy totálisan összezavart és már nem értek semmit.

voltak kisebb-nagyobb csörték (mostmár direktben), egészen váratlan technikai akadály, amire későn derült fény, de addig is remek magyarázatokat gyártottam fejben és egyre nagyobb feszkót,  (mégis hogy lehetne bármire következtetni, ha nincs szex - ugyanitt: megőrültem, hogy végre volt időnk, alkalmunk, de nem volt szex)

és meg hogy szépen csúsztunk át zűrösbe (szerinte nem volt vészi), megtapasztalhattam, milyen, ha én se tudom, mi bajom, de már minden baj, amitől ő érzelmileg távolodni kezd (sorrend!),
aztán hogy milyen vagyok különböző helyzetekben-állapotokban-hozzáállással (volt nagy csodálkozás),

hogy egyszerű mondatok mögött mennyi múltból hurcolt, jelentésmódosító magyarázat lehet,

hogy hogyan állunk a konfliktusokhoz és hogyan próbáljuk vagy nem próbáljuk fel-, megoldani,

meg milyen, mikor békülünk,
meg mennyire máshogy éljük meg és kezeljük az érzelmeket, stbket,

szóval új élményekből sem volt hiány.

emellett viszont ott a kezdeti ponterrevágyom, hogy most magával vitt a családhoz és a baráti társaságba, kontraként is szerepelnek dolgok,

minden máshol és máshogy alakult, mint sejtettem és nem úgy lettem okosabb, ahogy akartam.
tudjátok, ez a furi kettősség,
mert amúgy tényleg hasznos volt és klassz.


(persze a nagyrészt tegnap írt maratoni beszámolóm mit sem ér mára,

olyan dolgok kerültek elő, hogy sanszosan mindegy már,
ha egy ilyenen túllendül, le a kalapom,
de nem hiszem, hogy fog, jogosan amúgy.

akartam már írni, hogy megérdemeljük egymást, meg nagyon hasonlítunk, na itt az alapja például. ez a sztori rébuszokban marad, bocs,

amúgy meg eddig is hagytam magamnak távolságot, hogy csak figyeljem őt is, magamat is (lehetőleg prekoncepciók nélkül),

most is ki kell bírnom, hogy nincs válasz, hogy nem rajtam múlik.
bár megrázhatnám akkori magam, hogy 'mégis mi a hímzett csipketerítőt csinálsz, te idióta?!',
de már nincs másmerre, mint előre,
bárhogy fáj a szembesülés meg a következmények viselése,
ez van.

amúgy még tanulságosabb, mint a nyaralás volt, az univerzum nagyon nyomatja ezt a fejlődés dolgot idén.)