édesem, a héten több napig meggyőződése volt, hogy 16 éves. a majdnemhugomat is győzködte, hogy nem lehet a dédunokája, hisz ő a fiatalabb...
azt mondják, tiszta dinka volt, csintalankodott meg vihoràszott.
biztos jó volt neki, mindig úgy tartotta, hogy egy nő életében az a legszebb kor.
ma eléggé képben van, csak fárasztó ötödször is megválaszolni, van-e munkám, mi, hol lakom, járok-e még iskolába, van-e barátom és mért nincs, van-e rajta pelenka, pisilt-e már ma (mert mindig panaszolja, hogy már nagyon kell, és ma még nem is tettük wc-re), meg elsorolni, ki hol van épp (pl hogy anyám ott ül mellette...). egyszer váltig állítja, hogy jelen volt, mikor a mamika meghalt, később meg rákérdez, hogy ugye nem az a mama halt meg. emlegeti sokat, hogy ki fog majd most süteményt sütni, ha már a mamika nincs...
nagyon össze tudnak akadni a tekervények... néha meg olyan okos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése