2016. május 4., szerda

jó éjt, szép álmokat

mikor este negyed tízkor hív a kishugom, hogy a mamából folyik a vér, valszeg jön a mentő.

meglepően higgadtan vártam, hogy ennél azért több is kiderüljön. kissé rezignáltan nyugtáztam, hogy a mentő ellen döntöttek, bár indokolt lett volna. hogy anyám sír a telefonban, aztán nem akarja letenni. hogy a másik mama tán túlvan a krízisen (tmi: végre pisilt. testnedvek körül forog az élet...).

szóval felgyorsultak a dolgok. erősen reménykedem, hogy napok, és hogy mindketten.
bár lenne olyan szerencsénk...


aludni viszont... igen foghíjasan, pedig azt hittem, milyen pro vagyok a higgadtságommal.
ellenben álmodtam egy Panni nevű nővel, aki kábé 6 hónapos terhes volt az exemtől, és vigasztalgatott, hogy biztos én is találok olyat, aki szeret, csak nem őt... meg egyéb rémeket.


azt nem tudom, ki ez a Panni, de két bitang erős kv kellett reggel, hogy működni kezdjek, úgyhogy nem kedvelem.

2 megjegyzés:

  1. Istenem, nádja, annyira sajnálom, hogy így ömlesztve, csőstül jönnek az eü. vészhelyzetek. Mi "csak" egy közeli hozzátartozót veszítettünk el pár hete vastagbélrákban, nem volt sajnos szép a vége, szörnyű látni ahogy tönkremegy a szervezet. Kitartást nektek, nagymamáidnak pedig kevés(ebb) szenvedést, és amennyire csak lehetséges, méltóságteljes elmúlást kívánok, ha már a gyógyulás esélytelennek látszik.

    VálaszTörlés