ma költözzek fel Budapestre vagy holnap?
mert ma a pasim segítene hazacuccolni, utána meg még időt is tudnánk együtt tölteni...
holnap szegény hugomnak kéne segíteni, de akkor nem zavarna, hogy három napja nem alszom (ma hajnali fél kettőkor még kimentem cigizni mérgemben), mert meg fog jönni és egyre fáradtabb és nyűgösebb vagyok, és a pasimat se zavarná, mert nem látna így.
mindenképp trauma lesz újra otthon, talán a pasim társasága javítana ezen.
vagy még rosszabb volna, ha mondjuk pont nála jönne meg, és megint csak szenvedni látna. (újabban ez a közös progink.) főleg, hogy holtfáradt lennék, és lehet, hogy még el is bőgném magam csalódottságomban. (ja, bőgni azt nem tudok a kórház óta, az meg a fájdalomtól volt, szóval nem számít. tudjátok, az a megtisztítós, feszkólevezető sírás, az már jó ideje várat magára.)
baromira hiányzik a pasim, és baromira sok a dolgom, amire kell majd még idő, minél több, annál jobb.
baromira sok dolgom van, de én sokkal jobban szeretnék az ágyban fetrengeni, még akkor is, ha hiányzik a pasim.
tök mindegy, úgyis elkezdek mindjárt készülődni, elvégre borzasztóan hiányzik a pasim.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése