ma átjött a szomszédék unokája, egy aranyos elsős szöszke kislány, és cseppet sem zavarta, hogy engem nem ismer, csak a hugomat, aki nincs otthon. csacsogott, kérdezgetett, minden szobába bekéredzkedett körbenézni, megsimogatta a plüsspokrócot, megcsodálta a szélcsengőt, kapott sütit, cukiskodott.
és egyszer csak megállt velem szemben, csillogó szemmel, mélyen elgondolkodva, és hirtelen föltette az ezer dolláros kérdést a semmiből:
-Te felnőtt vagy?
hát azt hittem, megzabálom... de inkább csak mondtam neki, hogy szerintem igen.
egy ismerős kicsi fia meg nagyon pancsolt, rajcsúrozott az esti fürdésnél, az anyja nem bírt vele, már kezdte elveszíteni a türelmét, rászólt:
-Most már igazán magadba nézhetnél, kisfiam!
mire a gyerek álldogállt egy darabig leszegett fejjel, mint aki elszégyellte magát, majd fölnézett rá:
-Anya, én úgy próbálom, de csak a kukimat látom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése