a csaj, akivel találkoznunk kellett alkalmazni fogja az exemet. korábban ezer százalékra vettem, hogy ismerik egymást, de mindkettő állította, hogy nem tudják, kiről beszélek, így elkönyveltem, hogy max látásból, hogy kimaradtak egymásnak.
ex úgy mesélte, hogy felhívta valami csaj, és lehet, hogy egész nyáron tudna ott dolgozni, mintha sosem említettem volna neki semmit, nem is nevezte néven, de eltéveszthetetlen volt, és amikor rákérdeztem, még ő csodálkozott.
honnan ismered te?
mindig ez a kérdés.
a hely, ami az én kis menedékem volt, nem az. mindenki őt ismerte előbb. min-den-ki. úgy mégis hogyan lehetnék önmagam szégyenérzet nélkül köztük?! úgy mégis hogy ne menjek oda gyomorgörccsel, ha közben ez fog a fejemben visszhangzani?! hogy látják, ahogy vergődök a szakítás után, miközben talán éveken át az ő verzióját hallgatták?
de ugyan hova máshova mehetnék tök egyedül?!
és még jól össze is vesztünk vele, mintha lenne még bármi joga veszekedni velem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése