nem tudom, mennyire jó ötlet kiteregetni, de nem hirtelen felindulás volt, és nem tagadtam el vagy szépítettem az én saramat se.
az én saramról viszont még annyira se tudom, mennyire jó ötlet - nyilván olyannak volna jó lenni, akivel tudtok szimpatizálni, aki szerethető, akivel lehet azonosulni,
de ugyan ki akar azonosulni egy pszichiátriai esettel...
tudjátok, hogy van papìrom.
tudjátok, hogy az nem csak egy papìr.
szeretném, ha elhinnétek viszont, hogy àrtani, azt sose tudnék senkinek.
(kivéve egyszer egy bloggerinának, akit kiosztottam a saját blogján, hogy miért készül csábítgatni egy nőspasit, az nagyon nem volt szép,
meg nyilván bántottam már verbálisan a pasit veszekedések során sokszor, főleg az első években volt jellemző a kölcsönös gúnyolódás-sárdobálás-sértegetés, és fenyegettem-érzelmizsaroltam én is anno, tényleg, sajnos,
szóval gyarló azért vagyok, picsa is szoktam lenni,
de ténylegesen veszélyes nem.
még a pasi is azt mondta kapásból, arra a kérdésre, szerinte milyen ember vagyok, hogy melegszivű, jóindulatú... na.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése