normalizálódás

jelentem, túléltem az első hetet az új munkahelyemen. még mindig tetszik, ami jót jelent -általában nem szoktam szeretni dolgozni. persze amikor kisfőnökösködtem és szinte korlátlan szabadságom volt, akkor igen, de azt ki ne szeretné...

adatokat másolgatunk excelbe egy irodaházban. nem tűnik valami nagy cuccnak, de én nagyon élvezem.

a monotonitás és egyfelé fókuszálás képes valami meditatív állapotot létrehozni - kizárod a külvilágot, a gondolataidat, és csak csinálod, tiszta flow. 

másrészt (eddig úgy tűnik), nem rabszolgatartók, szükség szerint lehet pihenni. így a kötelező "jajj, nincs kedvem ma dolgozniiii" nyafogás ellenére az ember örömmel mehet be és teheti a dolgát. 

lehet próbálgatni, mit tudsz kihozni magadból, hogyan vagy a leghatékonyabb, néha bele lehet merülni a lapok értelmezésébe - komplett élettörténeteket rajzol ki pár oldalnyi hivatalos bejegyzés. 

az iroda tele van növényekkel, open office-hoz képest nagyon kellemes az elosztása, elvagyunk a kis csapattal, jó az órabér (nagyon jó), és gyakornoknak hívnak minket,

pedig azt hittem, én sose lehetek gyakornok, mert az én szakmámban olyan nincsen. elég menő ám... főleg, hogy olyan "kollégákkal" ülünk egy légtérben, akik komoly dolgokban döntenek, a tápláléklánc felső része, azta. nem akármilyen lehet a munkájuk... (bár a felét sem értem annak, amit mondanak...) 

szóval jajjdejó most nekem, azt hiszem.

a magánéletem is közelít a normálishoz, lassan visszakapjuk egymást kicsi párommal... gondolkodtam, hogy törlöm az előző, negatív posztokat, de akkor úgy éreztem magam.  maradnak. mindenkinek szokott lenni rossz napja.

tegnap pizzát rendeltünk, ma kínait vettem, hátööö... de holnap végre piac! csirkemájat akarok, zöldségeket, gyümölcsöt, tudjátok... és szeretkezni a párommal. meg aludni. kitakarítani, hajat mosni, illatos, tiszta, rendes otthonban pihenni. iparkodni fogok, hogy maradjon időm semmittenni is...(magam kell csináljak mindent, és fáradt leszek, és túl sok a dolog... de hátha.) igen, végre hétvége! ahh.

ja, és természetesen a macskát megsimogattam.