jó, hogy írtok, forgatom magamban, könnyebb így most, tényleg.
kivéve persze, hogy borzasztóan szégyellem a kiteregetést is,
meg azt is, hogy ez a helyzet, ilyen nekem ez most belülről, nem pedig csupa rózsaszín összhang és boldogság. (mert már épp az albim felmondását intézzük amúgy.)
közben a pasi gyanútlanul cukul, és teljesen kiakadna, ha tudná, hogy bennem még mindig nem oké... hát, semmi. és ettől hazugnak is, árulónak is érzem magam.
fú, rémes ez a nádjatrip.
(egy utolsó, mihaszna, semmirejó képmutatónak is, hiszen én vagyok, aki állandóan szorong, alibizik, túlélésre játszik, és retteg, hogy el ne veszítse, semmi áron nem akar nélküle élni, mert igazán senkije sincs, és magában semmire se jutna, -és amúgy imádja-szereti-vágyja, ezt muszáj idetenni még, no, mert ez is van, nem csak kritikátlan kihasználós függés -, és én vagyok, aki ragaszkodik az éhkoppos álláshoz, és nem tesz semmit évek óta, hogy előrébbjusson, csak nyavalyog, és halogat mindent, mert fél, hogy mi lesz, halogatja a bőrgyógyászt, a fogorvost, a nyelvtanulást, mindent, még a nyomorult fitnessbérletét se járja le, pedig megvette...
szóval nekem igazából mindaddig hallgass a nevem, míg képtelen vagyok ebből a bénult nemtörődömségből és biztonsági játékból kirugdalni magam,
és pánikrohamot kapok a gondolattól is, hogy valamerre lépjek, új munka vagy suli vagy bármi a biztonsági zónán túl, how to önálló felnőttélet, how to fix emberi kapcsolatok,
és picike esélyt se látok, hogy bármire is képes volnék,
és milyen jogon akarnék gyereket, ha nem teszek érte a gyakorlatban semmitse, pl.)
(igen, ez vagyok,
mindig igyekszem egy viszonylag normális, funkcionáló ember képét mutatni, főleg irl, node valójában amögött csak a nagy semmi van, szemfényvesztés az egész,
ja, és még rendes szemfényvesztést kreálni se tudok következetesen, ahogy látjátok.)
Ne viccelj mar, hogy ilyet irsz, hogy szegyelled, hogy kiirtad ide
VálaszTörlésFel a fejjel, sokan vannak am masok is akik halogatnak. Pl en is (melohely ami marha szar)
Kitartast, jo kedvet kivanok!
Jaja, a blog egy szelep.
VálaszTörlésAmúgy meg miaz, hogy hallgass a neved? Csak annak lehetnek vágyai, aki letett valamit (mit?) az asztalra?
A biztonsági játék annyiban veszélyes, hogy lehet, hogy most magad ellen játszol. Egy közepes párkapcsolat lehet h rosszabb mint egy rossz munkahely, vagy rossz nyelvtudás.
Sok erőt kívánok, ami arra mozdít, amerre neked a legjobb.
azért amit érzel ne szégyelld magad!
VálaszTörlésés tudd, hogy mindenkinek vannak félelmei, gyötrelmei, szorongása... attól, ami kívülről nem látszik, vagy csinos fészbúk hírfolyam, attól még mindenkinek vannak démonai...
az nem lehet megoldás a munkára, hogy küldözgeted szimpatikus állásajánlatokra az önéletrajzod? abban még semmi elköteleződés nincsen és hátha szembejön egy visszautasíthatatlan szupermeló? ;)
én is őszintén szorítok, hogy bogozódjanak ki a kis életed szálai és úgy alakuljon, hogy egyre csak jobb legyen :)
Szerintem teljesen normális, ahogy érzel. Ki is kell mondani, írni a dolgokat. Viszont, ha nem holnapután szeretnél gyereket, akkor ezen még ráérsz szorongani. Próbáld meg élvezni az összeköltözést. Egy éve ilyenkor még nem gondoltad volna, hogy össze fogtok költözni, nem? :) És csak egy év telt el!
VálaszTörlésHaladsz előre, szépen lassan. A pasi is formálódik, nem kell minden ellenállását készpénznek venni. :)
Drukkolok, hogy oldódj egy kicsit!