hogy nem lesz ebből idegösszeomlós kórházazás, csak rezegteti a lécet.
hogy szerdán megyek pszichonéni.
hogy ha máshogy nem megy, mégis beadom a derekam valami xanaxnak, és nem csinál nagyobb bajt, mint ami már van.
hogy ilyesmi marad az idő és lesz legközelebb és azt már nem mondom le.
hogy leszedetem a kargyapjamat és attól jobban fogom magam érezni a bőrömben, mert attól mindig jobban szoktam, pedig piciség.
hogy mégis számít hosszabb távon, hogy most nincs nihil, mint exsemmiség után, hanem van életem, barátaim, otthonom, munkám, tapasztalatom arról, hogy tudok működőképes lenni és teljesen megvalósítható elképzeléseim.
hogy most ez csak amolyan vargabetű a történetben, mert még kevés idő telt el, és mégis meg tudok szabadulni a kis mocsaramból, ami húz.
hogy minden rendben lesz, és bár úgy érzem, ezt nem lehet végigcsinálni, végig lehet.
#lelkinyomor
#márnememlékszemmilyenmikorjó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése