össze lettem szedve

na, sikerült működőképesre kvznom magam. (meg nyomatom a pozitív hozzáállást, most már csak minden ötödik percben kerülget a sírás...) megy ez.

ebben a takony időben az a jó, hogy felvehettem az új nacimat. ami ugye annyira tetszik, hogy még az elülső álzsebek is meg vannak bocsátva, pedig. meg az is, hogy dolgozom, tehát egy percig sem akadályoz semmilyen nyári jóságban...

tegnap este különben túrtam magamnak egy aztaqrva ruhát az esküvőre - hónapok óta keresek valami jót, és csak szórakozásból mentem be, miután feladtam a csekkeket, erre tessék. kettő, azaz kettőezer forintba került, jupié.

meg régebben hozzàmvágott kishugom egy törtfehér csipkerucit, amivel eddig semmit se kezdtem. tegnap viszont (mielőtt ránéztem az időjárásjelentésre) előszedtem, mert az alá sem kell melltartó. (igen, még mindig fájok.) lefejtettem a hátáról a masnikat (masnik?!), össszepróbáltam egy barna övszalaggal (mellrész alá) és voilà: így már jó lesz. (meg már színem is van hozzá - igaz, néhol vörös, de azzal is mutat.)

kéne egy barna vagy bézs cipő (már hogy amúgy is, tényleg), de a szürkéskékkel se rossz, és végre megy valamihez a pasitól kapott, egyébként gyönyörű barna táskám.

ha jóidő lesz újra, tuti fölveszem valahova, akár még dolgozni is, hát minek van az embernek szép ruhája, ha nem hordja, ugye.

kinéztem egy szakembert, aki a szekrényben várakozó egyebeket bevarrja, felölti, megtűzi, akármi, mert van, ami minimál javítással lesz hordható, eleve úgy vettem. nem is értem, minek húztam eddig - úristen, de jó lesz végre azokat is élvezni!

(még gyorsan felvettem a nyári listámra.)

úgy tűnik, mégse vagyok antinő, ha ilyen boldoggá tesz az öltözködés... (és ugye tavalyig nem is volt egyberuhám, pedig sokkal nőiesebb, mint a rövidgatyák, és nem látszik annyira, hogy lefogytam, mint szoknyában. ha az ember például kicsinek és plötyinek érzi a seggét, hordjon ilyet, máris elrejti. ruhában a férfiak is jobban megnéznek... legalább ennyi, ha már pasim nincsen.

látszani és láttatni - tanulom, tanulom.

jól felöltözve sokkal könnyebb magabiztosnak és önazonosnak lenni, az a helyzet.)

azt nem tudom, mennyire élvezhető a poszt képek nélkül, de most, itt nincs lehetőség orvosolni. hm-hm... 

a lényeg, hogy imádom a ruháimat, örüljetek velem.