tények

a peteéréssel való kapcsolatomról:

überdurván hatnak rám a hormonjaim. én nem tudom, hogy ez olyan-e, mint a frontérzékenység, hogy a szervezetem szétcseszése óta van igazán, vagy a korral jár, netán mert minden korábbinál több férfi vesz körül... de tavaly tűnt fel először, és azóta biztos, hogy a kis naptáram belövi nekem az ovulációs időszakot. egészen megváltozik a tartásom, a mozgásom, a nézésem, mosolyom, sőt, a hangom is. fáradtságszinttől függően akár 5 perc alatt le lehet vágni rólam szerintem, és néha, nagyon kontrollvesztett pillanatokban szó szerint hajt a vérem.

gyanús is volt, hogy szombaton megint elébe mentem a dolgoknak a pasival (pedig jó játék nézni, mit lép, ha csak kivárok), és bár ő írt rám és ejtette el később az infót, hogy a közelben jár, a sétát én dobtam fel, aztán a filmnézést is én lebegtettem be... a jelenlétében pedig alig tudtam visszafogni magam, csoda, hogy kitartottam délelőttig.

szóval nem tudom, más hogy van vele, de nekem lassan komolyan számolnom kell az ilyen ösztönlény időszakokkal.

a kémiáról:

ösztönszinten valami elképesztő folyamatok zajlanak. tegnap egy rakás képet csináltam a pasiról, sorozatmódban is, mert nehezen fotózható, és hát visszanézni... az hagyján, hogy az arcberendezése kiköpött pillangócsináló, de bizonyos nézései, gesztusai... aztaqrva. egész valószerűtlen.
(ex-semmiséggel nem tudom összevetni, az ő vonásait elfojtottam és nem vagyok hajlandó nézegetni.)

azzal sem tudok mit kezdeni, hogy ha objektíve szemlélem, elvonatkoztatva, tökre nem is tetszik. egyik se, hogy őszinte legyek. azt gondolnám, hogy az a száj, az a furi homlokforma, a szőrtúltengés, kopaszodás, ilyesmik így egyben nekem aztán soha. kimerevítve/messziről/ránézésre nem is... sehogy sem az eseteim.
aztán élőben, közelről, gesztikulálva mégis mágnesként vonzanak.
medzsik.

a pasikáról:
'majd este beszélhetnénk, ha van kedved'. szóval túllelkesedhettem a hétvégét, mert már a telefonhíváshoz is a beleegyezésemet kéri - ez új. (persze ignorálom a labdát, tudja mikor...) annyira csillogott a szemem, hogy már ennek a felelősségét se vállalja? túlbiztosítás a köbön: én tisztellek, de te akartad. semmi nem jelent semmit, hidd el, én igazán nem is, de ha már így belementél...
adott volt egy 'rendespasi', tenyerénhordozós, össze-vissza 3 exszel, mert ő komolyan közelít a nőkhöz. egyszer majdnem volt egy futó liezonja. majdnem. (ő hátrált ki, mert már érdekelte valaki más.)
lehet, hogy azért alakult így, mert korábban duci volt, jóllakott óvodás fejjel és a punci piedesztálra emelésével, aki nem vette észre, hogy mostanra kikupálódott... igen, egészen sanszos.
erre jöttem én és rávezettem, hogy létezik kötetlenebb móka is, hisz a 'bocs, de mégse járjunk' után is mentem. mea culpa, ezt a pasit én rontottam el.
srry, kedves nőtársaim, eggyel több férfi, aki visszaél a sármjával és kerülőutakon közelítve simlizik.
aú, aú.