kínkeserv (maratoni poszt a posztban)

ittenkém, hát kizokogtam a lelkemet is.
viszont az járt a fejemben (a sokmindenből, visszatérően), hogy ez nem csak

elutasít, nem kellek, nem szeret,

hanem ő is elutasít, neki sem kellek, ő sem szeret.

vagyis nem csak csalódtam benne, hanem még benne is csalódtam. nem csupán a szakítás, viszontszeretetlenség fájdalma, hanem az elmúlt majd' három évtized összes visszautasítása, szeretetlensége, bánata és 'nem vagy elég jó'ja.

az elvesztett remény, hogy ez itt már más, hogy ő jobb, hogy most már olyan vagyok, hogy végre összejön.
sőt, a csillagok, amiket másfél hónapig (és még jópárszor) hordott szorgosan a lábam elé, a tenyéren hordozás, a királynősködés, a sose volt még ennyire jó. a sok öröm, az ősbizalom, a megtaláltam magamnak boldogsága.

az első férfi, aki tényleg lehetett volna az, és volt is kicsit, míg hazudni nem kezdte. aki már ezt a nagyon más embert ismerte meg - és erre mondott nemet.


(egyszer már odaadta azt a sok mindent, mi az, hogy visszavette?! és ezek szerint így is ugyanazokat vonzom be? ugyanúgy nem ismerem fel? ugyanúgy csak ezt érdemlem, ezt tudom elérni? pont ugyanúgy ragaszkodom, ahogy elvileg már nem, és ugyanúgy nem akarok magam lenni, és ugyanannyira stb, stb?
pont annyira nem érzem magam biztonságban, ahogy előtte sem?
és ha sose lesz meg újra? ha csak undorító, pitiző nem-férfiaknak kellek? ha meg kell alkudnom, hogy legyen valakim? 
egyáltalán, mért nem lehet már végre társam? mért kell ezt átélnem? mért nem maradhatott minden úgy, mint az elején?
vajon egyedül hogy fogom azt a sok mindent kivitelezni? vajon most megint valaki szeretője leszek, csak hogy elviseljem a magányt? vajon megint nem funkcionálok majd? vajon meddig tartom magam 'ellenséges' környezetben egyedül, lásd család?
stb, stb...)


szóval ez itt nem egyszerű szerelmi csalódás, kérem,
ez itt a teljes paletta, közel harminc év összes kínkeserve, félelme, és minden eredmény, jövőbe vetett hit, kiépített kapaszkodó megkérdőjeleződése.
ez a bánat, kérem, jelentőségteljes, bánatabb a többinél, mert a nagybetűs fordulópont vizsgája volt bukás.