az van, hogy a pasis keservem és a mamikás dolgok egybefonódtak bennem.
már a kezdetektől így volt, nagyon egyszerre történtek, nagyon erősen megráztak... az első gondolatok egyike a 'nem ő fogja majd a kezem a temetésen', és tegnap este óta küzdök, hogy elvonatkoztassak, de semmi, semmi nem segít. mondják mások, mondta ő is, tudom én is, hogy kéne, de az istennek se sikerül leválasztani, csak a mamára koncentràlni.
akarom, azt hittem, majd pörgök itt a többiekkel, bolt meg takarítás meg az összes minden, ehelyett zombiként kóválygok, mint egy idióta, fáj, fizikailag is, és a kvzásnál többre ma még nem jutottam, hiába rohangál körülöttem a mindenki.
azt hittem, ennél ügyesebb vagyok, erősebb. azt hittem, hogy más lesz. hol az önuralmam?
szanaszét rettegem magam, hogy mindjárt temetjük, jön a valódi szembesülés, és nem lesz velem, nem tartozik ide, mért nem tartozik ide, satöbbi, satöbbi. mindenre számítottam, csak erre nem.
itt ez a két nagyon jelentős veszteség, és összeadódtak.
és nem tudom, mit tehetnék még, hogy ne így legyen. pedig ennyire nem is szerethettem. pedig már átgondoltam ezerszer. pedig nem vagyok egyedül. pedig simán le kéne tudnom tolni. pedig. és ez nagyon rossz. konkrétan mindjárt megfulladok, úgy szorítja a mellkasom.
szóval hogy atya. úr. isten. ezt ne.
nagyon próbálkozom.
most fogalmaztad meg épp.... a két veszteség összeadódott!
VálaszTörléskellene most valami okosat írni, de csak annyit tudok, hogy sok sok sok sok erőt kívánok Neked!!!!
ezzel most sajnos nem tudsz mit csinálni szerintem :( hagyd, hogy jöjjön, és próbáld átengedni magadon. nagyon f@szul hangzik, tudom, de ne küzdj ellene. hagyd fájni. ha nagyon elviselhetetlen, akkor kezeld egy felessel. vagy egy könnyű nyugtatóval. ezt most nem kell tudnod erőből, észből, önuralomból lerendezni, ez így együtt akárkinek sok lenne. kitartás :(
VálaszTörlésalkohol, nyugtató nincs, a csalad ellenzi, pedig kb úgy remegtem este óta, mint a nyárfalevél, szólni nem lehetett hozzám.
VálaszTörlésannyit tudtam, hogy üzenetekkel bombáztam a pasit, totál kiborítottam, de megérdemli, meg tisztáztuk anyámmal, hogy mi a helyzet, mondta, hogy látják, de hát nekik nem beszélhettem róla...
aztán egykor elkezdett múlni. most már jobb, ha lehet ilyet mondani, de ezt se kívánom még az ellenségemnek se.