2016. március 23., szerda

van sapka, nincs sapka

ma rájöttem, hogy a munkahelyemmel bántalmazó kapcsolatban állok.

de tényleg, teljesen kiszámíthatatlan, bármikor bármiért elővehetnek, nulla ráhatásom van a dolgokra, sehol egy fix szabályrendszer, soha semmit nem tudok elég jól csinálni, megbecsülés nincs, így igényeim se lehetnek, totál ki vagyok szolgáltatva mások napi hangulatának és jóindulatának, kezdve olyan ártatlan kérdésekben, mint hogy pisilni kell, tehetetlennek érzem magam és magányosnak.

nem vagyok én elég stabil és karakán ehhez a munkához, de legalább megpróbáltam.

4 megjegyzés:

  1. Én annyira nem tudom pontosan, hogy miért itt dolgozol, mert nem ismerem a teljes történtet...de miért nem keresel mást? Akármit.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. önbizalom padlón, plusz rájöttem így utólag, h a pasi miatt is, mert egy normál mnkarenddel még ennyit se találkoznánk, blabla. lassan kapcsoló tipus vok, akinek meggyőződése, h csak jobban kell küzdeni és akkor megjavulnak a dolgok. v vmi hasonló...

      Törlés
    2. de tudod erre az aktuális fejmosást, ugye :) te elnyomod magadat és a saját igényeidet egy olyan kapcsolatért, amiben a másik fél semennyit sem enged a saját komfortzónájából a kedvedért.
      nem akarom bonyolítani, mert ez nagyon egyszerű, és pontosan erről van szó.
      inkább szopódsz egy olyan munkahelyen, amihez - csak érzéseim szerint, mert erről nem sokat tudok - túlkvalifikált vagy (csak sejtem, hogy ez recepciósféle állás lehet), nem keresel túl jól, és nem érzed magadat valami fényesen. miközben elhiteted magaddal, hogy te vagy kevés hozzá, azért nem megy jobban.

      ahelyett, hogy kicsit lubickolnál abban, hogy most még kvázi szabad vagy - a továbbiakat is csak sejtem, szólj, ha tévedek - nincs gyerek, nem terhel lakáshitel, az albérleted is szoba, ami nyilván olcsóbb, mint egy lakás - szóval mikor máskor lenne lehetőséged arra, hogy az életedet a saját igényedre szabd?

      és azt sem tudom, hogy mi van most a sráccal, de amiket korábban leírtál - hogy ő még egy nyamvadt hiányzol sms-től is felkapja a vizet, mert te minek zavarod ilyenekkel - ellenben te hónapokat vesztegetsz el egy sehová nem vezető állással, csak hogy tudj az ő időbeosztásához igazodni - na ez az igazi önsorsrontás.
      én nem azt mondom, hogy ő igazodjon hozzád, de a kiegyensúlyozott partnerkapcsolatot onnan fogod megismerni, hogy mind a két fél egyelő arányban köt kompromisszumokat.

      de ebben itt csak te adsz, te viszont túl sokat. ugyanezt az energiát magadra is fordíthatnád, a kis életedet pimpelgethetnéd, fancy állás, tanuláska, és közben nem azt mondom, hogy dobni kell a pasit, csak éppen ha ő nem teszi meg érted ugyanazt, amit viszont tőled elvár - maximális alkalmazkodást őhozzá - akkor érdemesebb a helyén kezelni. ami az alkalmi szexjátékszer, ha éppen ráérsz és van kedved hozzá. bocsánat, hogy ezt mondom, tudom, hogy érzelmileg benne vagy. de ez nem lehet elég, nem tarthatod magadat ennyire kevésre.

      Törlés
  2. ja, hát ez egy ilyen cuki tudatalatti dolog volt, hogy akkor miatta... (vannak sokkal nyomósabb okok.)

    most megint ástam magamnak egy gödröt, és befeküdtem az aljára - ennyit az életemről.
    mondanám, hogy bárki összetenné a két kezét, ha csak ennyi problémája lenne, mint nekem, de az az igazság, hogy ez pont azért olyan rohadt nagy probléma, mert a gond belül van, a kis fejemben, az alapműködésben, egy percre nem figyelek, és pontosan ugyanazt a kört futom, mint amiről előtte már ötvenszer megfogadtam, hogy nem, soha többet.
    az a fura, hogy amikor külső, mások szerint is probléma problémáim vannak, azokkal sokkal könnyebben boldogulok.

    na mindegy, majd írok róla posztot, mert még tömöríteni kell.

    VálaszTörlés