szóval az életmódváltós törekvésem szépen halad. nem tudom, ezt miért nem hangsúlyozom ki magamnak jobban... a szociális életemet kéne feltámasztani, de jövő hétre például már le van beszélve, hogy megyünk a hugommal fotókiállításra, nagyon remélem, hogy most nem jön közbe semmi. (rendszeresen szokott.) vagyis nem mondhatom, hogy nem teszek érte semmit. (és ezzel egyben a kimozdulós projekt is on.)
asszem, nagyjából addig vájkáltam a kapcsolatom mélyén, hogy a főbb problémákat mind sikerült felszínre hozni... ez az egész napok óta húzódik, nagyban hozzájárult a rosszkedvemhez. de furamód hatalmas megkönnyebbülés is, végre nem kell találgatnom, végre jobban értem, mi miért van - nagyon energiarabló ám érezni, hogy valami nem jó, és próbálni rávenni, hogy választ adjon a kétségekre....
azóta már többször tudtunk komoly dolgokról kiborulás és veszekedés nélkül beszélgetni... (végre, végre, végre, attól féltem, örökké csak gombnyomogatás lesz.)
egyelőre azon az állásponton vagyok, hogy ez a kapcsolat nem olyan, mint amilyet én akartam, de attól még értékes, és kezd valóságossá válni, pont attól, hogy az illúzióimat és reményeimet mind földbe döngöli. de nem töltheti ki csak ez az életem, a fejem.
(megnyugodtam, na.)
a munkámon se akarok változtatni, számot vetettem, és nem miatta akarom megtartani (így klappol legjobban az időbeosztásunk), hanem magam miatt. ez szolgálja most legjobban a céljaimat, rövid távon még kell.
ide főleg a depimről írok, de ezek a padlótfogós napok már nem olyan hosszúak, mint régen, sőt, sokszor azzal a konklúzióval zárulnak, hogy megoldom, plusz tételes, aktív megoldási forgatókönyv is "készül", ami be is válik, szóval szintén óriási a fejlődés.
úristen, volt-e egyáltalán ilyen korábban?
azt kell elérnem, hogy legyen egy megtartó hálóm, ami csak az enyém. hogy ne borítson mindent, ha nem érzem jól magam a kapcsolatomban, vagy egy szar munkanap, meg a satöbbi... hogy még az ominózus bepánikolós pillanatokban is eszembe jusson: ez nem a világ vége. nem kell azonnal egy életre dönteni. nem ezen az egy dolgon múlik a minden. na, ezt még gyakorolnom kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése