2020. május 27., szerda

dolgok /3

ma rájöttünk a kishugommal, hogy mostanra nagyjából ugyanazt gondoljuk a munkáról, társadalmilag elvárt életmódról, "élésről", és nem is sejtettük egymásról!

nagyon vicces egymás szavába vágós rácsodálkozás volt hirtelen.



(ja, és más irányból, úton, háttérrel, egymástól függetlenül jutottunk el ide, bár tény, hogy a szülői minta egyezik.)

4 megjegyzés:

  1. Azert sztem az h mit lat otthon az ember, nagyon sokat befolyasol. Asszem nagyon sokat tiltakoztam ez ellen kamaszkent, de aztan kiderult h csomo mindent en is ugy gondolok/csinalok, ahogy otthon lattam. Pl ami neked minta, hogy a szulok otthon, meleg ebed, etc; az nekem meg az, hogy a nonek van sajat egzisztenciaja es soha nem kiszolgaltatott egy masik embernek. Ez anyamtol.

    Nade az jutott eszembe mint kerdes: a pasid mit gondol errol az egeszrol? Ha nem szupertitok, meselhetnel rola... mert valahogy nem vilagos az, hogy o mast gondol a szerepek leosztasarol, vagy valami mas is van.
    Na persze csak akkor hha nem vagy indiszkret!

    VálaszTörlés
  2. ó, hát ez még nagyon folyamatában van.

    eddig úgy tűnik, ő nagyon mást gondol, de még sok beszélgetés előtt állunk...

    azt mondja, felőle csinálok, amit akarok, de ő nem tud egyedül olyan életszínvonalat teremteni, hogy arra családot lehessen alapítani. (ami azért vicces, mert full hagyományos teljes állásban dolgozom, magasabb már a fizum is, aztán ez itt asszem még mindig nem az a munka kategória, amit ő egy nőtől a közös boldoguláshoz várna. nem gondolom, h egy százas plusszal már ott lennénk, szerintem nem oldaná meg semmi reális dolog...)
    meg azért azt tartja normálisnak sztem, ha az ember sokat dolgozik, ha több pénzt akar, mégtöbbet. ha jól tudom, őt is a napközi nevelte fel, hozza, amit látott.
    szerintem kényelmetlenül érinti, h vki szerint nem ez az élet rendje...

    aztán majd később kiderül, mi van pontosan a fejében...

    VálaszTörlés
  3. ja, de amúgy a szülői mintám azért nekem is olyan ám, h mindketten dolgoztak "rendesen", anyám is sztem alig keresett kevesebbet mint apám, ha egyáltalán,
    csak nagyon más munkarendben tolták

    meg másképp gondkodtak a megkeresett pénzről - pl hogy az közös, bárki hozta is haza, és hogy egy kapcsi kölcsönös egymásratámaszkodás és függés is, v ilyesmi

    szerintem

    és hiába van, h sosem akarok olyan lenni mint ők, vannak dolgaik, amikkel tudok azért szimpatizálni

    VálaszTörlés