2016. október 10., hétfő

'közérzet' -part2 (még reggelről)

a mai reggel, az ennek megfelelően rohadtul fájt (a karommal együtt - azóta is hasogat és sajog, idegesítő), meg egynél több kvt nem is mertem inni, úgyhogy...

ettől eltekintve amúgy semmi kül, odadtam az uccsó népszabit az illetékeseknek, kicsit merengtem az ügyön... (nem mennék bele, de a poszt címe áthallásos...)

a hétvégi szabad másfél napomat teljesen keresztülhúztàk a történtek. nyilván szkippeltem mindent, csak pihengettem és főzőcskéztem. kicsit szomi voltam, hogy nem tudtam mindent megvenni a listámról (legfontosabbak azért megvannak), meg hát cuki se úgy néz ki, mint aki kinyalja a lakást - beteg is, hullafáradt is, dolgozott is (most kezdte, éjszakázós, ki van purcanva). újcsaj nincs fönt.

de a pitét akkor is megsütöttem, vettem hozzá egy univerzális üvegedényt is - pont ott szakadt meg a folyamat, hogy kinéztem, de elmenni már csak most tudtam érte.

asszem, ez is beállhat a sorba: az új lakásban sütött sütiket csak mások értékelték, nekem eddig egy se ízlett.

miután a mentő elment, odaért a pasi, ugye, azóta van vízivós appom, hát az marha vicces...
most hallgathatom megint a melóban, hogy ne járjak ennyit pisilni... (meg találgathatom, hány decis egy bögre.)

meg tegnap megsimogatta a kis lelkem, hogy a pasi áthívott, mondván, nem kell akkor főznöm, csinált egy csomó kaját és pátyolgat is picit - de nem mentem, mert addigra pont bevásároltam, későn szólt. majd megyek ma.

vettem én is bourjois szempillaspirált, most tesztelem - felvinni nagyon nehézkes, amúgy eddig tetszik.

mostanra muszáj voltam meginni még egy kvt, hát hű, féltem rendesen, de nagyon kellett... kicsit szarcsi érzés volt, még mindig elég rossz, szédülős, gyenguska a közérzetem, de hát no, vagy ez, vagy lefordulok a székről...

megállapítottuk egyik koleganővel, hogy valami volt hétvégén, mert ő két halottat is látott meg szarul is volt, és az egész család nyűglődött...

még mindig azon nevetgélek amúgy, hogy a mentősök meg akartak győzni róla, hogy ez valami pánik, miközben addig így nézett ki a napom:
sokáig aludtunk - a pasi főzött kvt - ráérősen megittuk a napsütötte teraszon - szeretkeztünk egy nagyon jót - csinált nekem egy gazdag gombás-hagymás-kolbászos rántottát valódi rozskenyérrel meg teát - a kényelmes brunch után még dumcsiztunk, nevetgéltünk, cukiskodott - együtt utaztunk az Örsig - szeretve éreztem magam - otthon még dumcsiztam meg nevetgéltem cukival - csokit ettem - és épp piterecepteket nézegettem a tervezett bevásárlás előtt, mikor észleltem, hogy gáz van.

namost, szerintem ez kb az év legchillebb napja volt. de valóban, biztos feszült voltam és pánikrohamot kaptam.

szerencsére el tudtak szakadni ettől az ötlettől, miután elmagyaráztam, hogy az ideg már a helyzettől állt belém (és majdnem lerókáztam őket)... de azért valahol tényleg vicces...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése