vannak egészen vicces felfedezéseim is amúgy.
pl korábban sose tűnt fel, de hogy én minimum a ritmust ütöm magamon, de legtöbbször konkréran táncikálok a boltokban a zenére, basszus. mármjnt táncikálva járkálok fel-alá, és állok sorban. wtf.
otthon nagyon ritkán (évente 2x ritkán) hallgatok, kb csak a kocsiban a rádiót. (ott is táncikálok amúgy, jobban belegondolva.)
otthon vagy reels/facebook/youtube vidit nézek, vagy vmi sorozat vagy film megy (általában a pasival)... ha egyedül vagyok és épp nem nézek semmit, akkor csendre vágyom ésvagy amúgy elfelejtem ám, hogy az egy létező dolog, hogy zenét hallgatni...
pedig amúgy szeretek.
éss ez így a vicces - hogy az hagyján, hogy kìvülről valószínű nagyon hülyén nézek ki (mert a jó ritmusérzékem ellenére mozgáskultúrám az nincsen, meg annyira nem is odaillő ..), de csomószor csak a zene miatt ott is maradok egy boltban... (a marketingesek álma vagyok.)
amúgyis mindig izgek-mozgok, babrálok, matatok...
_mindig_.
valahogy azt gondoltam, ez csak mozgáshiány, mert nem sportolok.
ősszel is kérdezte a pszi a kivizsgáláson, hogy akkor is, ha nem lehet? de nem tudott olyat mondani, amikor ne lehetne... színházzal, mozival jött - de hát ugyanmár... mondtam is, hogy a babrálás, lábrázás, hajcsavargatás, fészkelődés azért nem tilos, de legeslegvégső esetben mozgatja az ember a lábát a cipőben, nem?
(kb mr vizsgálatot vagy agyműtétet tudok elképzelni, de szerencsére arról meg nincs tapasztalatom.)
szóval mindig-mindig jár kezem-lábam, ha ébren vagyok.
és ebben a keretben amúgy egészen új értelmet nyert az is, miért választottam legutóbb a legfelső szintet a mjnkahelyemen, vagy miért élveztem úgy a korábbi meló szaladozásait, meg a napi kijárást is... (bár tán ez inkább a mehetnékes része lehet.)
és a telefonnyomkodás, az nem csak intellektuálisan meg vizuálisan inger, hanem folyamatos ujjmozgás is àm...
jajj, amugy az a legbehúzóbb erő nekem evör. (korábban a netezés úgy általában volt az.)
Nem tudom... szerintem ilyen "hülyeségei" kb. mindenkinek vannak... én mániának, kényszernek hívom :D de nem gondolnám, hogy kóros lenne, azt meg végképp nem, hogy adhd-s lennék, vagy lenne bármiféle pszichés betegségem... arra sincs ingerenciám, hogy diagnosztizáltassam magam... szerintem akkor válik kórossá, ha a mindennapi életvitelében gátolja az embert
VálaszTörlésó, nem ettől adhd-s vki, ez a táncikálás dolog engem simán csak megdöbbentett, meg hát vicces, h teljesen önkéntelen és észre se vettem...
Törlésa nonstop mozgásban levés - na, az már esèlyesden az adhd tünete-része (nem zavaró, hanem jelzésértékkel bíró része - mármint engem pl nem zavar egyáltalán, de a diagnosztikus folyamatban fontos lehet)
viszont annyi tuti, hogy engem ez a bármi, ami van velem, gátol a mindennapi "normál" életvitelben egész felnőtt èletemben (és valószínű, h gyerekkoromban is, csak az nem volt ennyire látványos ill nem is nagyon felidézhető - és vagy neurodiverzitás, vagy pszichés betegség, vagy mind2, de hogy van, az atombiztos)
de nyugi, nem tudni ennyiböl, h amit én leírok random, kiragadott dolgokat, az mennyire hasonlít ténylegesen a te dolgaidra...
és ha te elég jól müködsz, akkor amúgy is juhú :)
Igen, ha a napi életviteledben gátol, mindenképpen foglalkozni kell vele.. a "mi" időnkben nem is foglalkoztak ilyennel, még nem is nagyon volt diagnosztizálás... Eddigi életemben egész jól elműködtem, most már jól leszek így-) de azért elgondolkodtatnak, amiket írtsz.. Amúgy fog valami változni, ha lesz pontos diagnózisod? Van pl. hatékony viselkedésterápia, vagy gyógyszer? Mármint, hogy felnőtt korban már olyan könnyű bármin is változtatni..
TörlésSzia, gondolom a pomodoro timert ismered, nekem neha tud segiteni, persze nem az alap 25 perc koncentracio-szunetre allitva, mert 25 percet nem tudok egyhuzamba koncentralni, hanem 15 perc koncentracioval. En ezt hasznalom: https://www.toptal.com/project-managers/tomato-timer
VálaszTörlés