2024. február 29., csütörtök

posztírás

rendre visszahőkölök tőle, ha be is pötyögök valamit. őszintének lenni olyan mélységeiben, ahogy számomra értelme lenne, nem merek. nem csak a megítéléstől félek, ami pedig hosszan visszhangozva fáj és mérgez utána, hanem a felismeréstől is.

elmondani, hogy egy rakás kaki vagyok, aztán a való életben kitudódik, és akkor  végem...

tudom, hogy mások is vannak rakás kakik / érzik magukat annak, de ha ők nem verbalizálják, nem is támadhatók érte, nem derül ki és kész.

de nekem a szakmám is pont olyan, ahol még a gyanú árnyéka se megengedhető.


hiányzik az, amikor még mertem, nincs hova kiadni magamból ezt a sok szenvedést, pedig számomra erre volt a blog...

6 megjegyzés:

  1. Írj zárt blogot vagy naplót!

    VálaszTörlés
  2. nem vagy kaki!
    egy ilyen döntést meghozni, utána pedig megtenni azért nem a semmi kategória.
    kívülről mindenki nagyon "okos"

    VálaszTörlés
  3. Ez rohadt nehéz. Egy ilyen helyzet visszahúz, mint Morla mocsara. Tarts ki.

    VálaszTörlés
  4. Dehogy vagy! Csak magadra figyelj, a sajat tempodra! Kitartast Nadja, menni fog!

    VálaszTörlés
  5. Szerintem nyugodtam írd le úgy, ahogy neked jó lehet... tudom, könnyű mondani, de a fikázókkal ne foglakozz, ne vedd teljesen magadra... viszont arra jók lehetnek az akár nagyon negatív hozzászólások is, hogy más szemmel is latod a helyzetet, más szemszögből lehet rálátásod... amúgy nem gondolnám, hogy bárki rájöhetne, hogy ki vagy... semmi konkrétumról nem írsz: érzésekről, helyzetekről, általános dolgokról szól...
    Ha semmiképpen nem akaros itt leírni, akkor írjál naplót... az is terápiás, hogy kiírod magadból, nyomon követheted a fejlődésedet is... Kitartás!❣

    VálaszTörlés
  6. Tiltsd csak le nyugodtan a kommenteket vagy ne engedd ki őket. És írj, írj, írj ki mindent magadból, ahogy jól esik. Nagyon drukkolok neked így ismeretlenül is!
    V

    VálaszTörlés