2019. november 19., kedd

fwp

alakulok az új munkakörömben. egyelőre még csak máshogy fárasztó, nem könnyebb (sőt), de élvezem is már.
viszont a cipő-ruha vadászat egy katasztrófa. 
(annyira szeretnék belesimulni az új közegbe, ami mégiscsak a headquarter... csak ahhoz még vásárolgatni kell... amihez végnélküli kutatáson, próbálgatáson és csalódáson át vezet az út... pedig tudnék mást csinálni szabadidőmben, tényleg.)
bár az előző poszt qjó cipője végül nem kicsi, csak szokatlan volt a lábamnak, és azóta magassarkút is találtam! (szép haladás!) meg szerencsére a csizmámat se nőttem ki (annyira - érezhetően "összement" ahogy a túracipőm és körömcipőm is, de még pont elmennek, így ezeket nem kell cserélni).
nagyon igyekszem elérni egy smart casual alapot (a businesebb lookot meghagyom azoknak, akik ott is "laknak", nem csak jönnek-mennek, mint én), amit nehezít, hogy az összes ide is hordható nadrágom most rúgja az utolsókat, egyszerre (tényleg. sírok. a kedvenceim ráadásul... marad 3 játszós* és slussz...),
[*amiből egy rózsaszín!]
hogy a szövetfazonok mind túl bővek rám a derekukat kivéve, ahol is vészesen passzentosak, és/vagy olyan lapotya-plötty feneket csinálnak, hogy a fülkéből se mernék kilépni bennük,
hogy sok-sok nadrágnak tűnő dolog leggings igazából, amihez nincs hosszú pulcsim, ill kockásak, ami rajtam kb pinamintás (bocs), szóval nyet,
hogy kb csak fekete szoknyám van, és eleddig sehol se találtam rám is jó zöldet/kéket/sötétszürkét/bármi rajtamszépet,
hogy színesebb felsők is kellenének (a fekete szoknyák miatt), mert a régieket még az előző szezonban kinőttem,
hogy a kinőtt-kikopott kulcsdarabok miatt alig tudok valamit összekaparni, és így egyáltalán nincs annyi ruhám, amennyi egy klasszik munkarendben elhasználódik a mosások közt, és nagyon rossz nemúgy menni dolgozni, hogy egyben legyek.

ja, és hogy mindjárt hónapvége van a tárcámban, pedig milyen a listám, ajj.

ezen fwp mellett még zajlik a suli, tele vagyok új intellektuális és szociális izgalmakkal, ill tennivalókkal (és még mennyi lesz!), méginkább megrengette a magánéletünket az új életritmusom plusz hogy többet és máshogy jön hozzánk a gyerek és húzódnak az ügyei, visszahozta a nivea több régen kedvenc tusfürdőmet (rejtett fwp-akna, hahh - bár nem is, mert ez öröm), jár az unokaöcsém (olyannagymár), rajtuk kívül mindenhol jön a második gyerek a családban (woww), 

és amúgy most alszom, mert ki se látok a fejemből.
majd csak jövök...
(assetudommivan... azért király.)

3 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. sajna most egyikben se volt szerencsém :(

      viszont most 7végén végre találtam egy szövetnadrágot meg egy benti cipőt, úgyhogy örömboldogság

      Törlés
    2. Igen, sajna csomó idő, türelem és szerencse is szükséges hozzá, de örülök, h sikerrel jártál!

      Törlés