annyira szép instafotókat meg népszerű blogokat lehet alkotni velük, de basszus, én úgy kivagyok az ilyen divatbio, meg divatöko, meg mifene okoskodásoktól...
((senki ismerős ne vegye magára, sokfele bóklásztam mostanában "távolabbra", stb, stb.))
ahogy a kencéknél is, attól, hogy valami természetes összetevőkből áll, még nem biztos hogy jó vagy egészséges, a mesterséges se jelenti, hogy rossz vagy egészségtelen...,
ugyanúgy a hatalmas ökológiai lábnyommal rendelkező superfoodoknál se jó felülni a hype-nak... (ki nem állhatom azt az álszent trendiskedést, hogy pl a húsnemevéssel milyen menőn védjük a földet, miközben szójára, avokádóra, quinoára, kókuszolajra, gojira, chiára meg hasonlókra alapozott étrenddel "váltjuk ki", itt, Közép-Európában, ami pedig ugyanazt okozza, csak pepitában. akkor már inkább a kicsiben-etikusan állattartókat kéne keresni, nem?
a vegán étrend is pl csak olyan régiókban környezetbarát, ahol minden adott hozzá, csak ebbe pont annyira nem szeretünk belegondolni, mint pl a volunturizmus jelenségbe se... a lényeg a látszat.)
ha már, akkor a két kulcsszó a helyi és a szezonális.
(mármint alapanyag. minél kevesebb feldolgozott cucc, változatosan minőségit, vászonszatyor, deszkaláda, fonottkosár, tüllzacskó, otthonfőzés, ilyenek...)
vidéken nyilván könnyebb, de itt Pesten is vannak tök jó alternatívák, pl a gugli szerint ez a lista is...
én spec sehol nem tartok ezekben még, csak törekvéseim vannak, de az üres majomkodástól rendre frusztrált leszek. (irigylem a figyelmet, elismerést a semmire, a butaságra, hiába tudom, hogy ez gyarlóság, csúnyadolog. node bosszant a kártékony működésük is, így legalább közhasznú is a puffogásom, na.)
ja, és persze a superfoodokkal meg az van, hogy szuperségben egyenértékűt az unalmas hazaiak közt is lehet találni bőven - csak azok nem bírnak elég marketingértékkel, ugye.
annyira nem arról szól ez se, amiről elvileg szólna...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése