2018. augusztus 3., péntek

szabifck

mindjárt kezdődik, két hét múlva péntekig nemjövök van.
csak épp be lett osztva minden egyes perce,
félek picit, hogy megint fáradtabban kerülök vissza...
(se alvás, se otthontartózkodás nincs benne, lol.)

de: azért hátha jó lesz! nem? de!

különben a kedd valami borzalom volt, minek hatására egy kolegával elmentünk fröccsözni, sajnos oda, ahol voltak félismerősök, sajnos nem esett le, csak utólag, mi várható tőlem és miért.
(bebaszcsi, miközben az apaságról-gyerekezésről meg cukin sznob húszévesekről diskuráltunk egy idegennel, wtf.)
(természetesen a pasi tudtával, ill a pasiról való tudomással - semmi csalfaság vagy flörtimörti,
csak kőkemény lelkizős hülyeségek...)
(annyira abszurd, hát ki beszél ilyenekről egy kocsmában?)
(mi.)

komoly teljesítménynek tartom, hogy csak otthon rókáztam. (ott viszont a lelkemet is.)

mikor reggel hatkor fölhívott a pasi, megvagyok-e még, halálra rémültem, hogy elkéstem a melóból.
csak azért nem ugrottam ki az ágyból, mert nem tudtam.
(amúgy nem volt munkanap.)

végtelenül nyomorultul éreztem magam, ami aztán kitartott másnapig.
(azt hittem elpusztulok, konkrétan!)

hamar rájöttem, mekkora ötlet volt ez (semekkora),
csak épp azt nem tudtam, hogy jutok el a buszig. (aztán a busszal hazahaza. aztán onnan kocsikázva a kórházig.)

(egyáltalán, képes vagyok-e lemenni a lépcsőn a ház elé?! ne tudjátok meg...)

dupla hányószacskóval készültem, meg pogácsával. babysteps, long story short: megcsináltam.
(nem tudom, hogy, de meg.)


és képzeljétek, nem mertem fölvenni a babát! (meg kell emberelnem magam.)


kb végig ébren volt, vágta a fejeket, cicizett, apalove is volt, ....


anyám ment most mégis hozzájuk, a jövőhét eleje lesz az enyém, hát rendesen félek.
kitudja.


éjfélre hazaverekedtem magam, már fájdalmasan hiányzott a pasi, annyira jó volt vele kelni, szerelmezve...

a csütörtököt átrohangáltuk, köztes összefutásokkal, meg persze a legnagyobb kánikulában találtam ki, hogy tepsis bolognait ÉS palacsintát kell csinálnom,
de összességében jól esett.

és, ha minden összejön, pár napot még nyaralunk is nemsoká kettesben, reméljük, most nemsírós-nemszakítós verzióban, úgyhogy yeee.

lesz itt minden.

3 megjegyzés: