az okosan megírt kifejtős poszt helyett

álljon itt inkább a lényeg:


a pasi estére visszaváltozott. ettől én is elkezdtem. (már szerintem amúgy is kimerítettem az idei könnykvótát.)
(ez így értelmes vajon?)
a kapcsokati dinamikánk kib. gáz.


a hétvégén elment majdnemhugomék babája.


fürtös influenzás a héten, újcsaj hányt, cuki fosott (pardonmy...), nekem kicsinálta a hasam az antibiotikum (későn kezdtem bélbacikat inni, mert azt hittem, na), ja, és minden fogmosáskor trutyit köpök. (hagyományosan guszta az albis csapat. fürtöst nem tudom, mert ő a saját otthonában agonizált, de megelőlegeztem neki némi büdösséget mondjuk, hogy meglegyen a drámai sorsközösség.
amúgy ez nem fair tőlem, mert ő jóval betegebb volt, mint mi együttvéve.
de az élet se az.)


a pasit idegesítette a papagáj, ezért vett egy nagyobb kalitkát mégegy papagájjal. (hogy mostmár kettő idegesítse.)


délelőtt meglepett anyám a melóban (igen, az, amelyik 2 hónapja nem beszél velem, mert csak az van), hogy hát ő felugrott a városba meglátogatni. vigyorgott, mintha mi sem történt volna, hozott kaját, szuvenírt, akart adni pénzt (amit én megdöbbenésemben csuklóból visszautasítottam, és most fáj), kvztunk, sütiztünk, lelépett.
nem értem.



ilyenek.
ja, jól látjátok, addig-addig írtam, míg ez se a lényeg lett... ma ez.