valahogy nem tudom elképzelni, hogy akkor is naponta belefutnék minimum egy instant gyomorgörcsbe, ha a pasi nem fess tűzoltófiú, hanem programozó, mérnök vagy dietetikus...
(ha nem nézek híreket, ha ki se megyek, inkább fejemre húzom a takarót, a beszűrődő szirénázás ugyanúgy megtalál.)
Ha megnyugtat, en szakitas utan neztem a kocsikat (egy tok kommersz tipus, szurke szinben) -> borsora ment ossze a gyomrom amig meg nem lattam a rendszamot h nem o az. Detto uaz, kozlekedni muszaj volt minden nap, a kocsik meg csak jottek es jottek :(.
VálaszTörlésEl fog mulni ez is, a tobbivel egyutt <3
köszönöm :)
Törlésmondjuk nem nyugtat meg :D de csak mert ilyenkor semmise. am meg nyilván segít :)
igen, múljon el! mantra. (nyüssz. :D )