önképző kör

én, és a személyiségem összes oldala megint/továbbra is intenzíven művelődünk párkapcsolati témában.

nem állítom, hogy csak ez érdekel, de ez biztosan és mindig. és egyszerűen kimeríthetetlen, annyira bonyi és sokrétű és és...

az amúgy a technikám, hogy olvasok, olvasok, olvasok, és ha elég nagyszámú infót összeszedek, egy bizonyos pont után kezd összeállni egy kép, alakulni egy szűrő, hogy mi releváns és mi orbitális baromság... meg persze visszanyúlok a tanulmányaimhoz is, viszonyításképp, mit is állít a tudomány a humán párválasztás sajátosságairól (evolúciós és kulturális szempontok, ösztönszint...) meg összevetek a gyakorlattal.

pff, rémes.
közben meg arra jutottam, hogy muszáj is - itt ez a férfi és ez a valami köztünk, ami tolja a képembe a kérdéseket. ha nincs férfi, annyiban könnyebb, hogy nem érzem a választalálás sürgető kényszerét, nem határozza meg ennyire a napi közérzetem, jobban ráér, vagy hàt értitek...

a pasi természetesen továbbra is hatalmas erejű érzelmi mozgásot képes kiváltani belőlem és most az van, hogy itt van - úgyhogy nem ér rá.

persze azért azzal nyugtatom magam, hogy nem baj, ha rajtunk konkrétan nem 'segít', majd akkor másnál, mással válik hasznomra, meg szokásosan: magamra sose árt jobban rálátni. (annyira közel jött megint, hogy már ő is újra górcső alá került, nem csak a jóöreg én.)



(csak zárójelben jegyezném meg, hogy a 'mi a férfi' kérdés alaptézise számomra tényleg a totál sablonos 'erő, dominancia, szexualitás' - és csak erre rakódnak a cifrázások, pontosítások,

valamint nálam tutira van olyan, hogy shit teszt, bármekkora hülyeségnek is tűnt első (száz) olvasatra és bármennyire is 'kikérem magamnak'. rengeteg hisztikézésemet el lehet vágni egy határozott, már-már pofátlanul szemtelen válasszal, kitérés, ráhagyás vagy jobban belemenősdi helyett. aztán én magam lepődök meg legjobban, hogy
'wait, what?! hirtelen elöntött a nyugalom és az van bennem: ja, itt egy nagy és erős nagyonférfi, ja jó, akkor minden rendben van.'
de hogy ezt így. kisimul a lelkem, volt-nincs feszkó, bújós kiscicává finomulok hirtelen, miközben előtte épp készültem beleállni valami közenincs témába, amiről azt hittem, fontos és probléma, erre simán elvágja egy kb irreleváns reakcióval.
szóval mégse volt fontos és probléma, illetve mégis valami egész más állt mögötte, mint hittem és mondtam? wow és wtf.
na, és ezekre az élményekre találtam én magyarázatnak a shit tesztes elméletet. teljesen egybevág - hogy a férfi hasson ösztönszinten...

lesznek itt még meglepetések...)