2016. október 10., hétfő

közérzet

hát volt egy éjszakám... órákig forgolódós, hideg verejtékben úszós, fogcsikorgatós, rémálomodós, pánikrohamra fél 4-kor dühösen felkelős.

az a baj, hogy nem csinálhatok teljesítmény szorongásos helyzetet a kis mentős kalandomból. márpedig ha le vagyok cseszve miatta, még ha puszta aggódásból is, azonnal beindítja a 'nem vagyok elég jó' cukcsi köreit, amitől befeszülök és az egész rendszert kiüti. ha meg összeszűkült gyomorral, hiperventillálva nemalszom és az erős stresszreakciótól beszűkült tudatállapotban küzdök magammal, az gecire kimerìtő és időrabló és könnyen berànthat egy negatív spirálba...

az a fajta vagyok, aki pánikrohamot kap a relaxáció órán, szóval bármilyen teendőből képes teljesítményhelyzetet csinálni, amitől lefagy és akkor nem megy.

így buktam ki anno az egyetemről is. így kerültem kórházba. így nem tanultam meg mai napig se semmilyen relaxációs technika helyes kivitelezését... sorolhatnám.

ez egy nagyon erős érzés, amit igyekszem kiirtani az életemből... leginkább az használ, ha tisztázom magamban, hogy nincs tétje, mert ha nem jön össze most, se dől össze a világ. próbálkozni kell tovább, aztán majd belejövök... vagy majd a kövi lehetőség. vagy valami.

ami rendes eredményt elértem a felnőtt életemben, azt mind ezzel a hozzáállással sikerült, a diplomát is beleértve, különben a pánik elszabotálta.

a mostani helyzetre is le kell fordítanom ezt. hogy oks, ez így elég tré volt, de max egy megerősítés: igen, tök jófele megyek, remekül belőttem, mivel kell kiemelten foglalkoznom.

millió poszt van ugyanis piszkozatban augusztus óta, milyen jókat eszem, mennyire változatosan és hogy ez nekem most mennyire izgalmas és jó.

a tavaszi nagy összezuhanásból olyan szépen feljöttem: nem az, hogy napi egy péksüti,
hanem csak a reggeli/vacsi mondjuk két karéjnyi vajas-felvágottas-mozzarellás pirítós céklával, fél liter jó híg szörppel, vitaminokkal... vagy mozarella helyett camamber, cékla helyett körte (itt nem tudtam eldönteni, ínyenc vagyok vagy hülye, de jólesett...). melléjük sokszor még egy natúr joghurtot vagy kefírt is odakívánok.

ebédre, sokszor vacsira is pl lestyános sült cékla-lilahagyma-répa-krumpli-bőrös csirkefelsőcomb, vagy rizseslecsó, vagy szóval valami rendes, meg ugye az olyan új felfedezések, mint a bulgur... (és a kuszkusz is sorbanáll például...)

meg így szoktam még mondjuk gyümölcssalit hozni nasinak a melóba, és ilyenkor 2 nap alatt megiszom egy liter tejet a kvt hígítva, pedig amúgy fujj.

és persze vizet is többet iszom, mint valaha, meg a káros dolgokból is szépen visszavettem, erre tessék.

ennél jobban én nem tudok igyekezni, mert már maxon igyekszem. annyi, hogy ezt folytatom, és törekszem minimalizálni a kizökkenéseket. (eddig is ezt csináltam, a szeptember az ennek ellenére volt, nem azért, mert tettem rá.)

biztos lehet ezt majd mégjobban, de ez így is több, mint amit reméltem, amúgy.

2 megjegyzés:

  1. Ez komolyan kiszáradás volt? ès ez csak úgy "jön"? Basszus, remélem, már teljesen túl vagy rajta!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. aha, az. legalábbis azt mondták, miután egy infúziótól jobban lettem...
      azt nem mondanám, h csak úgy jön, kellett hozzá, h tök lemerült a szervezetem és mellé két nap nem ettem csak kevés és tartalmatlan kaját meg gondolom, nem is ittam eleget.

      Törlés