hangulatjelentés

nagyjából, mint tegnap, csak megdobtam plusz egy aligalvós éjszakával. ellenérzéseket táplálok a kis vörössel szemben ilyen nyári melegben, de mostanra ez átment sürgető várakozásba, essünk már túl rajta, naaaa, léégysziiii...

amúgy tegnap nagyon izgi dolgok voltak, csak arról sajna nem írhatok, mert túl egyértelmű. a nap poénjáról se. bosszantó. de például felhúzott egy nő, aki engem megkerülve akart beslisszanni, aztán kiderült valami pletyiből, hogy ő egy új osztályvezető. ő nem mondta, nekem nem szóltak... mondjuk a szabály akkor is szabály.

meg jött valaki, hogy akkor a forgatásra. telefonálgathattam megen, mint a hülye, hogy tudunk-e valamit bármilyen forgatásról? kontakt személy semmi, helyszín infó semmi, egy külsős nevet tudott, akihez nem volt telefonszáma. (mi meg semmit, szóval így is ő volt a jólinformált, de wtf...) aztán előkerült valaki, aki mondta, hogy ő se tudja, de nemsoká jön valaki, aki igen. közben mi előtúrtuk az infót, hogy a szabadságolt kolega átadta az ügyet annak, aki pont megbeszélésen van, és ezért nem lehet elérni... de azért a vége hepiend.

illetve tök véletlen kiderült, hogy múlt péntektől nem fogadnak külsős kutatókat az osztályok, csak erről se szólt senki. csúnyán néztem és akkor hoztak egy papírt.

úgy általában senki se szól nekem semmiről, aztán jön a csodálkozás, hogy nem tudtam, hogyhogy nem tudtam... nagyjából folyosói pletykákból informálódom - ami azért vicces, mert ugye pont én alig mehetek ki a folyosóra, és akkor is sietnem kell vissza. nem tudom, mi lesz, ha leteszem a cigit...
meg azért is, mert a látszattal ellentétben elég sokrétű munkát végzek, kicsit az egész intézmény titkárnője vagyok igazából, és mindenki tőlem várná, hogy képben legyek. naprakészen. egyfolytában.

meg az is vicces még, hogy ártatlan-értetlen bociszemekkel hivatkoznak a körímélekre. én meg: láttok itt gépet? nem? én se. mert nincs*.

asszem ki kell rinyálnom egy otthoni hozzáférést**, hogy rendesen végezhessem a munkám... mehh.



*huszonegyedik század, én így szeretlek. avagy mi is haladunk a korral - csak visszafelé.
de van sok mappám meg füzetem, nemrég szereztünk ollót és mini post-itekre jegyzetelhetek, ha kell. (amúgy meg saját pénzen hozhatok be jegyzetpapírt, vagy amit akarok, ugye milyen kedvesek, hogy megengedik?) ja, borítékunk az néha van, wifink meg sose.

érdekességként megemlíteném, hogy vannak olyan füzetek, amiket nekünk kell a saját két kezünkkel, vonalzóval és tollal berácsozni és soronként bedátumozni, hogy aztán töltögethessük.
presztizsintézmény vagyunk, említettem már?


**update: állítólag most szüntették meg. egyszer akarok otthon is munkával foglalkozni, akkor se lehet?