játszási

szóval az úgy volt, hogy várt egy órát, majd rámírt. egy olyan kis ártatlant, hogy milyen napom volt. én balga meg válaszoltam.

szó szót követett, mire leesett, hogy kérem, engem itten csőbehúztak, arról szólt az egész, hogy informálódjon, mért nem vettem fel, vagyok-e valakivel, vagyok-e még akármi..

olyanokat írt, hogy nem hiszem el ezt a srácot.

a másnapot se, ahol ez folytatódott, majd:

"-szar az idő.

-az.

-most jövök a gyerektől. otthon vagy?

-igen. bejössz értem?

-igen. készülődj."

és arra került, esőben, hidegben.

aztán ült az ágyam szélén, vizesen, és semmit se akart, szexet se, és nem tudott felelni a kérdésre, miért jött.

azt mondta, talán hiba volt, inkább megy.

és akkor én eléggé berágtam, úgyhogy elmentünk enni, de hát amúgy meg mindegy, majd lemeccselem magamban, 

csak most nincs jobb sztorim,

úgyhogy gondoltam, elmesélem ezt.