a pasival meg megint összevesztünk.
a tisztázó beszélgetésünk is lófasz volt, mert, mint ma közölte, csak túl akart végre esni rajta és megnyugtatni, de nem is emlékszik, miket mondtunk...
vissza az egész, ugye.
mert ő fáradt. de hát mikor volt olyan, hogy nem fáradt?
nyár óta nem volt.
mert mindig megy. és arról én tehetek, hogy 3 órákat utazik a szabadidejében egy 2 órás gyerekezésért heti 2-3szor is? 2 munkahely, meg a suli mellett is? hogy csak én vagyok kispórolható elem a hetéből, ha már nagyon nem bírja?
tök jó, tényleg.
és a megoldáshoz, ami mindkettőnknek jó, beszélgetni kéne, csak ugye mikor, ha ő mindig túl fáradt hozzá?
aztán ha már nagyon elegem van a hallgatásból, balhézok, újra eldöntjük, hogy akarjuk még egymást, kicsit jó, majd kezdődik minden elölről.
amúgy már kár is írnom róla, egy kaptafa.
azt meg remélem, senki nem gondolja komolyan, hogy ha az ember ilyeneket érez a kapcsolatában, pont ezzel a kérdéskörrel nem foglalkozik, mondván, majd elválik... úgy mégis mi lehet fontosabb a párkapcsolatnál?
A gyereke. És ez így van jól, akkor is, ha ez neked nem jó. Erről már beszéltünk itt nálad (bár akkor asszem pont nem szóltam hozzá), de ez kívülről teljesen egyértelmű. Vele akar lenni, az élete része akar lenni, ez így van jól, és ezt muszáj elfogadnod.
VálaszTörlésez egy olyan rész, amin még dolgozom. tökre azt hittem, hogy könnyebben fog menni (mert az eszemmel én is tudom, hogy). és hát élesben kiderült, hogy mégse :(
TörlésÉn annyit tennék hozzá Milonka kommentjéhez, hogy nem muszáj elfogadnod, inkább gondolkozz el rajta, hogy neked mi fér bele, mi oké, mi nem. Persze nyilván csúnya dolognak tűnik elsőre, de simán lehet, hogy neked nem oké egy olyan pasi, akinek gyereke van. Sztem ez pusztán önvizsgálat kérdése, és jobb ha még most átgondolod ezt, mert az a gyerek alsó hangon ott lesz 18 évig elég nagy intenzitással, aztán amúgy meg kb örökre, kisebb intenzitással. Amíg kicsi, addig "második" leszel.
VálaszTörlésTudom, hogy az meg egyenesen előrerohanás: de valahol írtad egyszer, hogy ez a pasi nem akar több gyereket, mert nem fér bele. Lehet, hogy most nem akut, de a helyedben én ezen is gondolkoznék; neked mennyire fontos a gyerek? Mennyire szeretnél?
Ezeket magadban kell rendezned, és magad miatt eldönteni...
Egyetértek a lányokkal. Sőt, szerintem egyáltalán nem önző dolog úgy dönteni, hogy nem akarsz-tudsz "versenyezni" egy gyerekkel. lényegesen kevésbé önző dolog legalábbis, mint abból gondot csinálni, hogy az apja törődni próbál vele.
VálaszTörlésNe haragudj, de közeli családi élményem kapcsolódik ehhez, és tudom, hogy mindenki felnőtt, és maga kell rendezze az életét, de azt látni, hogy egy apa a gyerekével való nemtörődömséget sorra az aktuális nőre hárítja... rettenetes fájdalmakat és mély traumákat lehet okozni ezzel. Még a babának kevésbé fontos ez igazából, de idővel fel fog tenni kérdéseket.
Én pontosan azért nem kezdtem kapcsolatba sosem olyan férfival - legalábbis mélyebb kapcsolatba - akinek gyereke volt, mert tudtam, hogy saját családot szeretnék, és azt is, hogy a kapcsolatomban nem akarok-tűrök el konkurenciát. legfeljebb a saját gyerekünk lehet az. Nem vagyok rideg szívű, szeretem a gyerekeket, gondot sem jelent gondoskodni róluk, de én nem akartam azt, hogy apa szíve bármikor is máshol járjon, mint otthon. Mert ismerem magamat, és tudom, hogy ez fájna.
Ezt véletlenül se vedd tanácsnak, kicsit sem akarok sugallni semmit, csak eszembe jutott, amikor én gondolkoztam hasonlókon. És könnyebb volt, mert nem voltam benne egy ilyen kapcsolatban, ha benne lettem volna éppen, valószínűleg azt választom, hogy ha megéri, akkor alkalmazkodom és úgy leszünk boldogok.
De akkor ebben benne lett volna az is, hogy elkenem apa száját, ha hanyagolja a gyereket, és mindent megteszek, hogy rajtam ne múljon, hogy amennyire csak lehetséges, az a kicsi nyugalomban és törődésben nőhessen fel.
Persze, azt is tudom, hogy nem vagyunk robotok, és az érzések ilyen könnyen nem irányíthatóak. Lehet, hogy idővel hozzá tudsz szokni. Az, hogy most nem akar újabb gyereket vállalni, még nem jelenti azt, hogy esetleg 1-2-5-10 év múlva - amikor nálad is aktuálisabb lesz - nem gondolja meg magát. Ezen talán valóban korai még pörögni, még azért nem tűnik úgy, hogy nagyon ott tartanátok.
Esetleg azon érdemes elgondolkodni, hogy nem lenne-e jobb, ha közelebb lakna hozzájuk. Akkor kevesebbet kellene utaznia, több ideje maradna rád is, meg pihenni is.
ez egy nagyon-nagyon nehéz kérdés, ami olyan egyszerűnek tűnt még az elején... (nekem.) mert hát ó, persze, majd heti egy délután, vagy én nem is tudom, mit gondoltam.
VálaszTörléstuti nem azt, amilyen a valóságban.
és tényleg egész más, ha egy pasi független, és rajtam kívül senki nem köti, nem érdekli, meg ez, hogy akkor ott lenne a csodás közös vasárnap, de nem lesz, mert ők családostul mennek gyereket látogatni... hogy tényleg mindig ő lesz a legfontosabb, és próbál engem is oda venni mellé, de azért az nem ugyanaz.
és akkor még nem is hangsúlyoztam eléggé, hogy igyekszik akkor menni, mikor én dolgozom.
ittenkém, nem tudom, mások ezt hogy a fenébe csinálják... valami olyanba kevertem magam, amitől jobb lett volna jóóó távol maradni, de hát most már akkor ezzel dolgozunk.
(egyelőre)
még nem akarom feladni. még futni akarok pár kört. jajjmár, mittudomén, hát amúgy szeretem a hülye fejét neki.
ó, és költözés nem lehetséges.