nagyon aranyos mondás, hogy a pénz nem boldogít... csak közben dehogynem.
felkerült a wishlist-emre pár még idén kell tétel:
edzőcipő (juhú, testmozgás)
kenyérpirító (szülinapomra, a családomtól)
konyhai mérleg
új memória kártya az új telefonomba
határidőnapló (jó, ez lehet, hogy elég jövő év elején is...)
mert ma vettem:
színes tollakat, amik ugyan mind kéken fognak, de olyan kéken, amit imádok, kívülről színesek és szépek, és boldog vagyok tőlük
fóliát a telefonomra
szilikontokot a telefonomra
beledugós tokot is (ismerjük a női táskákat. belülről veszélyesek...)
ezekből indultam ki, meg az ajándékba kapott dolgokból, meg abból, hogy pl a következő tételek rendre boldoggá tesznek, ha csak rájuk nézek, vagy használom őket, és épp odafigyelek:
a szőrös bézs ágytakaróm (már másfél éve)
a piros lámpám
a puha oliva színű köntösöm
szinte az összes idén vásárolt ruhám
meg a régi farmerem, pedig már lyukas
a táskáim
a cipőim
a..
na jó, engem nagyon könnyű boldoggá tenni. (ha épp van bennem némi hajlandóság észrevenni őket...)
ez az egyszer kifizeted, aztán újra és újra örülsz neki tankönyvi példája.
hosszú időn át.
nádja szereti az élet materiális örömeit is, nem csak a lelkileg felemelőeket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése