mi is az a "nehéz"

mi is az a nehéz, mi is az, hogy fáj...

rendszeresen használjuk ezeket a szavakat. mégis, hacsak nem vagyunk épp benne, vagy nem ülünk kellő empatikus készséggel megáldva egy kínlódó emberrel szemben, nem igazán tudjuk felfogni a valódi tartalmukat. 

figyelmeztetnek, hogy nehéz lesz?

hajlamosak vagyunk legyinteni: csak ki kell bírni, ki fogjuk bírni, kemények vagyunk, megbirkózunk vele... a nehézségek azért vannak, hogy legyűrjük őket...

ha együtt maradnék egy ilyen emberrel, aki nem független, ellenben anyagilag is, érzelmileg is padlóközelben van, az nehéz lenne.

mégis, minden porcikám azt harsogja, hogy vele akarok lenni, csakis vele, simán bevállalom, ha cserébe átélhetem a közelségét, a közös nevetéseket, őt...

igenám. de az a nehéz, az ugyanolyan nehéz, mint most, nélküle, még ha pepitában is. mint ez a szüntelen kínzó sóvárgás. na ez nehéz. csak ki kell bírni, ki fogom bírni, kemény vagyok, megbirkózom vele... de akarom is? nyilván nem, kell a fenének.

akkor?

(közben meg perszehogy, naná, minden pillanatban de... francos hormonok. már az első találkozásnál elvesztem, igazából - a válasz-sms után pedig mindegy volt, teljesen.)

az igazi fáj, az szerencsére ottmaradt a kórházban, de - úgy tűnik - a nehéz hazajött velem.