különben nagyon haragudtam a pasimra. nem csak azért, mert késett, hanem mert úgy késett, hogy ezzel feleslegessé tette a felutazásomat.
maradt kb 2 óránk ébren (fürdéssel, vacsival, mindennel együtt), majd lehetett volna hajnalban kelni, hogy ő elmehessen dolgozni és megint csak délután találkozzunk.
vagyis eleve elég lett volna másnapra fölmennem.
és ezt ő is tudta.
el volt cseszve az egész.
de aztán annyira jogosnak érezte a mérgemet, hogy gerilla módon intézett magának szabadnapot.
mert ő ennyire cuki.
és helyreállt a világ rendje.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése