na igen. a szombat délutánom arról szólt, hogy kiakadok cukilakótárs2-n, meg ezen az egészen, meg hogy én így aztán biztos nem fogok vele együtt lakni a továbbiakban, egyeztetek a pasimmal meg a másik lakótársammal, hogy most akkor merre legyen a meddig...
aztán vasárnap este koppantam egy hatalmasat, mert visszajöttünk a pasimmal (erre valamit sürgősen ki kéne találni, mert elég béna így emlegetni mindig...) hozzám, mivel másnap neki is, nekem is innen lett volna közelebb a meló,
egészen beleéltük már magunkat a dolgokba a ház melletti pingpong asztalon édelegve,
és akkor, ahogy befele mentünk,
látjuk, hogy nyitva a rács.
baszki.
a kissrác soron kívül feljött, mi meg egy gyors átpakolás után utazhattunk vissza a város másik felébe, és végül olyan hajnal fél2 fele kerültünk alvásközelbe, ami reggel 5-kor eléggé tud fájni...
ráadásul konkrétan szóba se volt hajlandó állni velem.
mondjuk azóta is itt van, és azóta sem.
csak csapkod (esküszöm, még a radiátorcsövet is püfölte, én nem tudom, minek), meg kerül, meg tüntetőleg nem köszön vissza, és cukilakótárssal is ezt csinálta, amikor hétfőn felcuccolt.
de mikor már nem bírtam és elkértem tőle, szó nélkül (haha) megadta a pénzt, szóval örülünk... azért így is tré...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése