cuki srác lelépett, én kicsit még maradtam (és őt ez nem lepte meg, újabb hűha)... elvoltunk, tudjátok, szokásos záróra körüli lötyögés, valami csajszi csinálta a pasiknak a műsort.
aminek az lett a vége, hogy később és máshol a fejben kváziszeretőségből, ami már elvileg nem is voltam, átléptem a... na.
én esküszöm, nem volt tervben... de ő már tudta, mit akar, és egyből úgy is indított, hogy biztosan ne mondjak ellent, még ha össze-vissza hadoválok is minden szarról. nem értette soha, de úgy tud hozzámnyúlni, ahogy kell, ha...* és nem, erre nem mindenki képes. sőt, mondhatni, erre nagyon kevesen képesek.
sajnos. (minden sajnos.)
nagyjából úgy kell elképzelni, hogy 1) véletlenül találkoztunk és nem is beszéltünk max ha két szót, mindenki elvolt majd elindult haza.
2)vettem elő a telefonomat, hogy felhívjam, de meggyőztem magam, hogy ez hülyeség, tettem volna el. 3)rögvest jött egy sms. tőle. 4)felhívtam, de nem kapcsolt, megírtam, hogy ez így milyen már... 5)azonnal hívott. 6)negyed óra múlva már ott álltunk egymással szemben, legnagyobb megdöbbenésemre kettesben. 7)valamit hajtogattam arról, hogy ez így nem jó, és hagyjuk végre abba, ő szintúgy. (pedig nem is volt semmise...)
szóval teljesen derült égből villámcsapás jelleggel történt ez az egész wtf... még nagyobb wtf-es, halál vicces, kicsit kínos folytatással, amin kiakadt, majd az egészen kiakadt, aztán kiakadtam én is, aztán színpadiasan törölgettem mindenhonnan, nehogy valaha még utol tudjam érni... (pedig most nem is én voltam, hanem ő.)
aztán elmentem várni a buszt, ahol lekönnyeztem a sminkem**, majd felnéztem, és qrvanagy betűkkel a képembe harsogta egy plakát, hogy: "Hagyd magad elcsábítani!"
igen, az univerzumnak van humorérzéke... (én meg jó nagy hülye vagyok.)
*nem csak az ágyban, hanem mondjuk ha a válladra teszi a kezét, megsímít, megölel, szinte véletlenül súrolja a kezed, akár nem is közvetlenül érint meg, csak a ruhádat, hajadat... ilyesféle mindennapos dolgokra kell gondolni. a megfelelő mozdulatok a megfelelő erővel, ívvel és ritmusban... érzéssel. hogy maximális hatással legyenek a fogadó félre. ez egy olyan egyedi képesség, amitől aztán tutira elolvadok, odaleszek, és amit alig-alig páran tudnak úgy csinálni, ahogy. lehetnek mások is ügyesek az ágyban, lehet kellemes az érintésük, de mégse olyan... gondolom, ezt ti is tapasztaltátok már...
**mivel mindketten tudjuk, hogy mindent szeretnék tőle, hiába nem akarom, hiába tudom, hogy nem lehet és nem is volna jó, még ha meg tudná adni sem... attól még fájdalmas érezni, szóval sok éve már, hogy néha megríkat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése