számvetni kéne

születésnapom van. ülök az ágyon, bámulom a karácsonyfát - az első fánk, eddig sose alakult így, szép, illatos is, szeretem, bambulok. a pasi és a gyerek épp sütit választanak nekem valahol szupertitkosan. ezt onnan tudom, hogy az előbb hívtak mintegy mellesleg megkérdezni, úgy általában barackos túrós vagy gesztenye, de ne gondoljak semmire, csak úgy felmerült. már kiolvastam az internetet a reggeli kvmhoz, meg a vörösáfonyás májkrémmel kent pirìtósomhoz, a szemem is kihúztam, várok, bambulok.

zakatolnak bennem a gondolatok, de egyiket se fogom fel, ezért céloztam meg inkább a chillezést, számvetés helyett, próbálok inkább nemgondolni, mélázni a fényeken.
most ez vagyok én és ez az életem, jól van-e így vagy sem.
írni írtam legalább, szóval bambulok tovább  mìg megjönnek.

olyan dolgok történnek, amikre nem számítok,

és ezért váratlanul érnek.

(és nem tudom kezelni őket. nem is értem őket. kb el se hiszem.
vajon tényleg nehéz lenne, hogy mindenki végezze a maga munkáját, és/vagy legalább hagyja dolgozni a többieket?)

(a titkárnők csak azt mondták, üdv az office life-ban, a chickenek között. he?!)

hedonizmus

úgy esett, hogy valahogy, ki tudja, hogy, van egy kis együttutazós-együttlakós-secretsantázós társaságunk a suliban. és mivel első nap este 11-kor jött az e-mail, hogy a köv délelőtti óra elmarad, (a délutáni meg pont annyira rossz, hogy kivételesen nem is akartunk bemenni rá), tiszta wellness hétvégézős flash következett.

sokáig alvás, közös reggeli jóga (hamár van egy jógaoktatónk)
- nekem first time evör,
esti maradékok elnyammogása, ráérős pisztáciáskvzós szakmázós világmegváltás, miközben bámultuk a kinti havas fákat,
elbattyogás paninizni (én egy mézes-mustáros szószos baconös-mindenes csodálatosat ettem, ahh. isteni a macha lattéjük is, bár csak körbekóstoltuk az egyikünkét, túl sok volt már a koffein addigra),
kis óralátogatás mutatóba (még mindig instant altató), majd thai masszázs
- nekem szintén first time evör!,
utána egy spáros kör, zöld currys kókusztejes thai izébizé főzés vacsira (akkor már nyilván thai zenére), rituális pomeló pucolás, miközben világutazó tagunk sztorizását hallgattuk,
ajándékozás,
nagyon sok nevetés,
majd levezetésnek az Amelie csodálatos élete, speckó, gyümölcsös, sörre nem is hasonlìtó "kézműves" söröket bontva (hiába, ebből is van bennfentesünk...).

és a karácsonyi vásározós forraltborozás, amit még terveztünk, bele se fért.

az élet az most nem annyira vidám, szóval külön hála ezekért a kis hedonistákért, akik belevisznek a mókába.


#enjoylife
#szeretési