basszikuli

most akkor így az van, hogy napokkal ezelőtt elkezdtem írni egy posztot arról, miért kizárt az auti, 

az internet meg elkezdte dobigálni az AuDHD tartalmakat,

és akkor most így már egyszercsak nem tudom...

már most igazából semmitse tudok megint.

csak hogy szerdán indul a csak az adhdhoz értő helyen a bulim,

miközben találtam egy másikat, ahol egyszerre nézik a kettőt,

és akkor most mi van,

ha mégis nézni kéne az autit is, akkor az külön, utólag duplaannyiba fog kb kerülni, mintha egyből komplexen rápillantanának,

na és de ez így mostmár későbánat kategória valószínűleg, nem tudom, mit lehetne-kéne csinálni a helyzettel,

csak nagyon rosszul érzem magam miatta.

már egyáltalán nem tudok a kivizsgálasra se pozitívumként tekinteni, hanem csak egy ujabb dologként, ami végül minden erőfeszítésem ellenére rosszul sült el, mert nem fog megnyugtató valaszt adni, mert nem a teljes képet nézi, 

és hiába akartam, nem tudtam elég jó döntést hozni és elég jól kitalálni, ezt is elrontottam, 

és gyűlölöm az egészet már most.

(egy e-mailt azért ìrtam a másik helynek, hogy ők amúgy mikorra tudnának időpontot adni. elég ismertek, úgyhogy gondolom, nem hamar.)

fck.

- jó sok mindenre jut ez a végszó mostanában - holott állítólag pozitívan kéne gondolkodnom,

például a 1x2cm kiterjedésű, nem csak tapintható, de a karomat és az érintett mellemet megemelve konkrétan szemmel is látható csomó,

az végül a mammográfia és uh szerint is ciszta, 

aka jóindulatú elváltozás,

és hogy ez mért nem kerül fel egy pozitívum-listára, és mért nem élem meg egy kis újjászületés-élménynek, és sokat segítene, ha dolgoznék a mindsetemen...

és hát én örülök, 

megkönnyebülés is,

tenyleg,

csak közben kb konstans faszkivan, és rengeteget kivett belőlem ez az xtra riadalom és ügymenet is, 

meg akkor ez mostmár úgy ottmarad, és wtf, ráadásul ha megnyomódik, fáj, 

szóval most fáj,

és őszintén, én nem tudok erre a sorozatos kakavihar-láncolatra, amiből ez csak egy dolog, úgy tekinteni, hogy dejó, hogy nem rosszabb, #pozitívérzelmek, #jókedv, 

mert mostanra már rohadtul semmi érzelmi-mentális megküzdős tartalékom nincsen, a szar, az meg csak árad... árad...

és akkor még ez a plusz kérdőjel is bejött...

úgyértem... az olyan fő auti dolgok, mint a szószerint vevés meg az átvitt értelmek, rejtett szociális szabályok és érzelmek-érzelemkifejezések nem értése, meg az a fajta látványos szenzorosság meg meltdownok, meg legszívesebben egyedüllevés, ilyesmi így marhára nincsen.

de és akkor jön, hogy az AuDHD eleve lehet nagyon másmilyen. lehet már alapból a képességprofil-érintettség mintázatában is eltérés, lehet hiperempátia, meg erős maszkolás, és akkor az adhd meg még külön módosíthatja, elfedheti az auti dolgokat...

én meg hiába vágom rá, hogy ugyanmár, dehogyis... 

lehet, hogy orbitális tévút, meg belemagyarázás meg félreértelmezgetés, ... (amit vállalok, épp formálódasban van minden, menetközben, új infokkal és nézőpontokból..)

de hát végülis a furi kettősségeket és ellentmondásokat kapásból magyarázni tudná...

pl hogy hol social butterfly vagyok, aki nagyon nyitott, laza és ügyes, hol teljesen izolált, szociálisan szorongó, nyomi, akinek nagyon nem megy.. 

hogy van, amikor meg tudom "szerezni", de aztán fogalmam sincs, hogy kéne megtartani ... és van, amikor nem megy az új közeg, vagy csak iszonyú kínlódással, de barátaim azért amúgy általában vannak...  

hogy kb mindig azt érzem, nem találom fel magam (főleg többes) társas helyzetekben, akkor is, ha így-úgy megugrom .. de közben nagyon mennék.

hogy elmegyek (akár mindenhova is), de aztán durván ki kell pihennem...

hogy elvileg nem szeretek egyedül lenni, és nagyon szükségem van mások társaságára, nyüzsire, loved one-okra is, de közben úgy tűnik, szükségem van a magamban szüttyögésre, és van, hogy nem bírok másokhoz kapcsolódni, csak inkább ülök a szigeten és bambulok, vagy magamban mászkálok a boltokban, meg anno alig vártam, hogy magamra csukhassam a saját irodám ajtaját... (ex töltsön velem időt vs nagyon jó, amikor dolgozik és egyedül ellehetek csak úgy kettőssége...)

hogy már a társas eseményeken egy ponton lekapcsolok /kivagyok, mert xtrém fáradt leszek... 

hogy nagyon kell, hogy olvasni lehessen a másikat, másokat, helyzeteket... 

meg meg lehessen kérni, hogy mondja el, ha valamit akar, és hogy hogyan akarja, mert foggalmam sincs. 

hogy eleve örök alapélményem, hogy nem értem, mások honnan tudják, hogyan viselkedjenek, mit csináljanak... 

hogy nagggyon spontán vagyok, aki viszont amúgy borzasztóan ragaszkodik a bejáratott, kiszámitható dolgaihoz... 

hogy alapból akkor érzem jól magam, ha már kiismerem magam egy helyen, szituban, emberrel ... miközben rengetegszer megyek, mennék felfedezni... 

hogy mindigis voltak érdeklődéseim, amik viszont az adhdsnál tovább, de az autinál rövidebb ideig tartottak ki ..  (korszakok, többévek..)

hogy egyszerűen csak tudom, hogy van, miben van a másik, szemem van arra, amire másoknak valamiért többnyire nem, és csak akkor van ezzel gond, ha nem értem, mi van amögött, amit látok...

hogy nagyon szenzoros tudok lenni, miközben nem bìrom az alulingerlést se.

hogy nagyon nehezemre esik azt a terhelést elviselni, amit a hétköznapi élet elvárásai jelentenek, hiába tudok nagyon pörögni.

hogy mindigis nagyon másnak éreztem magam, és a legnagyobb vágyaim egyike az volt, hogy átlagos lehessek...

hogy xtrém szabálykövető vagyok, miközben büszke arra, hogy intuitív meg anno, hogy "laza"...

hogy olyan végtelen dologban igénylem azt, hogy 'olyan' legyen, meg 'úgy' legyen, hogy az már igazából fura, miközben sok dologban, sokx meg kell a kalandozás, és annyi mindent ki akarok próbálni az életben még...

hogy a kishugom elkezdte az utóbbi években kiemelten figyelembe venni az igényeimet és hogy mi nehéz nekem, és verbalizálja, és kimondva, megfogalmazva ezek teljesen furák és soknak tűnnek, miközben más közegben nem veszem észre őket így tudatosan... 

hogy-hogy... nemtom.

elfáradtam.

elegem van.

mikor lesz már végre nyugi és olyan, amikor nem érzem, hogy a mindjárt elsírom magam, annyira elég már, annyira mindig van valami, annyira sehogy se jó...